2014. 01. 24.

Harmadik fejezet

Harry
1.rész 3. fejezet

  -Cseszd meg. Egyszerűen csak cseszd meg, Lewis.-suttogtam.
A hotel kijáratánál tömörültünk heten, miután kimentettük a fiúkat. Az előbb hatalmas sikoly rázta meg az egész felső emeletet, így arra következtettünk, hogy megtalálták a holttestet. Ezáltal a rendőrség perceken belül itt lehet, és semmi kedvem még nagyobb balhét csinálni.
Hihetetlenül elbasztuk. Szó szerint elbasztuk. Már rég otthon kéne lennünk, a saját lakásunkban. Ehelyett mi történt? Találkoztam Willel és a One Directionnel, de sajnos, mivel Harry cuki pofáját szét akarták lőni, ezért előbb én végeztem ki egy régi bajtársamat. Az élet néha fura lépéseket hoz.
-Nem cseszem meg. Van egy remek tervem.
-Igen? Mi lenne az? És mi a jó édes francot kezdjünk ezekkel?-bólintottam a fiúk felé. Kikészültek. Harry legszívesebben kirohanna. Érdekes személyiség.
-Ők biztos már hívták a menedzsereket. Úgyis kimentik őket, jézusom. Nyugodj már le.-Lewis keze a vállamon pihent, így próbált nyugtatni.
Ez általában összejön neki, de most nem. Túl sok titok van, túl sok tisztázatlan esemény történt, és ez cseppet sem tetszik. Beszélni akarok Harry-vel. Tudnom kell, hogy miért akarták megölni.
-Beszélni. Akarok. Harryvel. Esküszöm Lewis, ha nem veszed le rólam a kezed, egyenesen a torkodba döfök a késemmel.-odanyúltam a zsebemhez, a kések csörömpölő hangot adtak ki.
-Bocs, jégkirálynő. Nem akartam megsérteni a magánszférádat.-kacsintott szemtelenül, majd visszatért a zár feltöréséhez.
Ránéztem a fiúkra. Louis elővette a telefonját, és halkan suttogott talán a barátnőjének. "Egy gyilkossal vagyok összezárva."
Angliában úgy tudtam, hogy annyira nem vagyok...nos, körözött személy. A fiúk pont az ellenkezőjéről győztek meg. A szőke mindjárt összepisili magát.
A körözött személy fogalma nálunk csak annyit jelent, hogy gyakorlatilag minden börtönbe és intézetbe bedugtak, de semmit nem tudnak ellenem tenni. Anglia kihívás lenne számomra.
Mindig is kalandvágyó voltam. Azt leszámítva, hogy közben végeztem a munkámat, imádtam városokat nézni, és különféle sportot kipróbálni. Tíz éve a box és a tánc a szenvedélyem. Két, teljesen különálló műfaj, de mégis hasonlítanak. Kitartás. Erő. Profizmus. Mozdulatok tökéletessége. Ez mind az, ami jellemezhetné talán az életemet is.
Néha belegondoltam, milyen lehet normális életet élni. Milyen lehet bálokra járni, ott jól lerészegedni, majd másnap egy vadidegen férfi mellett ébredni. Milyen lehet egész nap a tévé előtt ülni, és semmittevéssel tölteni a napot. Nekem egyik se adatott meg, de talán nem is bánom.
Persze ez nem azt jelenti, hogy nekem soha nem volt szórakozásom. A szerelem azonban azon kevés dolgok közé tartozik, amikben még teljesen új vagyok. Oviban voltam egyszer fülig szerelmes, de akkor is egy kőbunkó emberbe. Csak egy éjszakás kalandjaim voltak, és azok is csak addig, amíg nem kaptam új, lehetséges 'apagyilkos' jelölteket.
Ezen kívűl meg nem hinném, hogy lenne hozzám illő férfi. Egyrészt kibírhatatlan vagyok, másrészt engem gyakorlatilag minden idegesít, ami 'cuksi' vagy 'ari'.

-Liam, hívtad Pault?-szólalt meg Harry. Menekülni akar. Látszik rajta, hogy nem sokáig bírja ki itt. Biztos klausztrofóbiás.
-Már vagy negyed órája. Ki kéne mennünk, hátha itt van már.-hangzott a válasz.
Harry, te még nem, gondoltam. 
Éppen indultak kifelé, amikor Harryt finoman hátrahúztam. A többiek természetesen nem vettek észre semmit. 
Lewis rám nézett, bólintott, és Harryre szegezte a tekintetét. 
Ouch. Átható szemek. Harryről csorog az izzadság. Fogalma sincsen, mit keres itt
-Mit akart tőled Will?-kezdtem bele a kihallgatásba.
-Semmit. Nem tudom!-csattant fel Harry.
-Ha nem tudnád, nem kiabálnál. Ki vele.-mosolyogtam rá, hátha így megyek valamire. De egy ránézés is elég volt, levettem, hogy nem sikerült egy éppen kedves mosolyra.
-Féltékeny volt. A pénzemet akarta.
Felnevettem. Will és a pénz?
-Ez viccnek is rossz. Gyerünk, a fiúk biztos már keresnek. De kár lenne, ha hirtelen bejönnének utánad és... puff.-magas hangon szólaltam meg, majd fegyvert formáltam a kezemből, és a saját fejemre szegeztem. Ouch. Harry megijedt.
-Kicseszettül nem tudom, hogy mi van.
Egyenesen a szemembe nézett. Valamit láttam a szemében, de nem tudtam eldönteni, pontosan mit.
-Harold. Vagy ha jobban tetszik, Harry.-tettem hozzá fintorgó képét látva.-ebben a szobában csak te jársz rosszul, ha nem mondasz semmit. Gondolj bele. Will már halott, és ti is azok lesztek. Ez nekem miért rossz?-természetesen elég sok múlott rajta, hiszen elképzelhető, hogy ő a tégla. Vagy ő megoldás első szikrája. Ha viszont nem mond semmit, drasztikusabb módszerekhez kell folyamodnom.
-Nem tudok semmit.
Lewis kirántotta a pisztolyát, de én megráztam a fejem. Még nem.
-Ugyan. Mindenki tisztában van vele, hogy hazudsz.-vigyorogtam.
Pár percet hezitált, de már akkor tudtam, hogy dőlni fog belőle a szó.
-Az egész múlt nyáron történt, turné közben. Minden éjjel megcsörrent a telefonom. Ismeretlen számon. Megelégeltem, felvettem. Azt mondták, menjek le a partra. Nyilván figyeltek, mert a hotelünk 500 méterre volt a parttól. Azt gondoltam, valamilyen hülye rajongó. Tévedtem. Lementem, kettő pasas várt rám. Azt állították, tudok valamit. Az az ember azt mondta, hogy áruljam el, mit tudok rólad, Megan.-megállt, és rámnézett.-Akkoriban a te neved egész Ausztráliában tabu volt, sőt, még most is. Meghökkentem, egy szót sem tudtam kinyögni. Ekkor jött Will, megmentett. Egyezséget kötöttünk.
-De te nem tartottad be.-fejeztem be helyette.
-Igen. És...-nem volt ideje befejezni, mert egy nagy testű ember rontott be. 
-Harry? Mit keresel még mindig itt?-alig láthatóan a szemével ránk célzott, mire lassan megfordult. 
Úgy nézett ki, mint aki menten elájul.
-Elnézést, nem akartam berontani...-dadogott.
-Semmi baj. Legyen szép napja.-mosolyogtam, mire Harry és az az ember, sőt, még Lewis is zavartan nézett.
Megvontam a vállamat. 
Odaléptem Harryhez, megfogtam a vállát. 
A testőr azt hihette, kedvességből. De valójában nem. Egy szó: nyomkövető. Harry nem mondott el mindent, és szükségem van még rá. 
Január 22.-Kedves apa: azt hiszem, közelebb kerültem a gyilkosodhoz.

2 megjegyzés:

  1. Ahw.. annyira jó lett. Imádom Megan-t, pedig egy borzalmas ember. Bár azt nem értem a fiúk, Harryn kívül, hogy-hogy nem féltek, pedig kb. egy pszichopatával voltak összezárva és majd nem megölték őket. Na mindegy, szerintem jó rész lett :) <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, aranyos vagy:))
      Ez majd a későbbi részekből ki fog derülni, hogy miért nem féltek :)xxx

      Törlés